Üdv Nemigazországban!

Idézet az (origo) hétfői cikkéből: 

"Új tudomány születik a szemünk láttára. Szinte áramütésként érte a fölfedezés a genomot elemző kutatókat: az elmúlt években csapdába estünk, hiszen csupán egy apró részletét vizsgáltuk a sejtjeinket működtető szabályozási rendszernek. Egyre bizonyosabb: a fehérjéket kódoló gének, amelyek kutatásától a csodát vártuk, leginkább csak azt az információt tárolják, milyen alapelemekből épül föl a sejt. Azt, hogy miként épüljön föl az élő rendszer, inkább a gének működését irányító mikroRNS-ek, kis interferáló RNS-ek, piknonok, szatellit-DNS-ek, intronok és egyéb szabályozó elemek határozzák meg - amelyek mindegyike a genom "nem kódoló" területeiről származik. A gének csak az alapanyagot adják. A végrehajtandó program, úgy tűnik, azon a hatalmas DNS-területen van kódolva, amelyet balgaságból mostanáig "hulladék" DNS-nek neveztünk. Ezek az információk "más nyelven" vannak írva, mint a fehérjéket kódoló gének. Nem lineárisan, hanem a fraktálgeometria módszereivel lehet őket elolvasni. A fraktál-DNS titkát elsőként egy magyar biofizikus fejtette meg, aki szerint a magyar kutatóknak most kiváló lehetőségük adódik bizonyítani a tehetségüket."

Eddig a genetika száz évre visszanyúló történetében csak a géneket vizsgáltuk, pedig ezek az összes "adatmennyiségnek" csak 1,5%-át teszik ki. Igen valószínű, hogy - amint azt a cikk írja - az eddig vizsgált DNS-ek csak a szervezet által felépíteni kívánt fehérjék előállításához szükségesek, a "lényeg" az eddig hulladék-DNS-nek nevezett részben található. Így már érthetővé válik sok minden például:

"Igen érdekes új információ például, hogy míg a csimpánz és az ember génjei között csak 0,1%-nyi a különbség, addig a géneket nem tartalmazó szakaszokban ez már negyvenszeres, 4%. Nyilvánvaló, hogy e többletként jelenlévő 4%-ban vannak azok a fontos információk, amelyek emberré tesznek bennünket, hiszen a gének által kódolt "alapanyagok" gyakorlatilag megegyeznek. Elmondható, hogy minél magasabb szerveződési szinten áll egy élőlény, annál több benne a fehérjét nem kódoló DNS, azaz egyre bonyolultabb a "tervrajza"."

Erről mindig az jut az eszembe, hogy a 20. század elején a hallgatókat lebeszélték az egyetemek fizikai tanszékeiről, mondván, hogy a fizikában már nem várhatók nagy felfedezések. A tudomány legérdekesebb része még csak most kezdődik!

Einstein még úgy dolgozott, hogy kitalált valamit, a segédeivel végigszámoltatta - ez bonyolultabb elméletek esetében 2-3 év is lehetett -, aztán tudott továbblépni. Mi lett volna, ha rendelkezésére álltak volna a mai számítógépek...